Adatvédelmi (GDPR) szabályzat

Bevezetés

Az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti, hogy a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog. Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

A 95/46/EK helyett az EU 2016/679 rendelet célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmét, valamint hogy biztosítsa a személyes adatok tagállamok közötti szabad áramlását.

A bizalom megteremtése fontos a digitális gazdaság belső piaci fejlődéséhez. A természetes személyek számára biztosítani kell, hogy saját személyes adataik felett maguk rendelkezzenek. A természetes személyek, a gazdasági szereplők és a közhatalmi szervek számára a jogbiztonságot és a gyakorlati biztonságot fokozni kell.

A Generantis Medical Center Kft. üzemeltetője, mint adatkezelő ezúton tájékoztatja ügyfeleit (érintettek), hogy a fenti rendeletben meghatározottak szerint a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartását, annak kezelését a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével végzi. Ezért működése során az alábbi Adatvédelmi Szabályzat szerint jár el.

A Társaság törekszik arra, hogy minél pontosabban betartsa a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásait.

1. Általános rendelkezések – a Szabályzat célja és hatálya

E Szabályzat célja, hogy meghatározza a szakorvosi járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát.

Az adatvédelmet szabályozó hatályos jogszabályok

Az adatkezelési alapelvek összhangban vannak az adatvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal, így különösen az alábbiakkal:

• 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.);
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) – általános adatvédelmi rendelet (GDPR);
• 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.);
• 2000. évi C. törvény – a számvitelről (Számv. tv.);
• 2014. évi XLVIII. törvény – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt. tv.);
• 2015. évi CVIII. törvény – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról (Eker. tv.);
• 2016. évi CLIV. törvény – az egészségügyről;
• 2017. évi XLVII. törvény – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről;
• 2017. évi LIX. törvény – az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról;
• 2016. évi XXIX. törvény – az igazságügyi szakértőkről; 31/2008. IRM rendelet – az igazságügyi szakértői működésről;
• 2017. évi CXXXIII. törvény – a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól;
• 2018. évi LXXVII. törvény – a felnőttképzésről; 2002. évi LV. törvény – a közvetítői tevékenységről.

A Szabályzat személyi és tárgyi hatálya kiterjed:

• az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre, és egyéb adatkezelő szervre, amely vagy aki egészségügyi és személyes adatot kezel;
• minden, az egészségügyi szolgáltatóval, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre (továbbiakban: beteg);
• minden, az 1997. évi XLVII. törvény (Eüat.) előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra;
• az adatkezeléssel kapcsolatba került vagy kerülő külső szolgáltatóra, amely a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó személyes adatot kezel, vagy azzal kapcsolatba kerül.

Az egészségügyi adatkezelés célja

Az egészségügyi és személyazonosító adatok a következő célok elérése érdekében kezelhetők:

• az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása;
• a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is;
• az érintettek egészségi állapotának nyomon követése;
• a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele;
• a betegjogok érvényesítése.

A fent felsoroltakon kívül törvényben meghatározott esetekben jogosult az adatkezelésre, így többek között: orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése; statisztikai vizsgálat; tudományos kutatás; közigazgatási eljárás; szabálysértési eljárás; ügyészségi eljárás; bírósági eljárás.

Adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, egyértelmű hozzájárulását adja személyes adatainak kezeléséhez.

Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról.

A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel.

A személyes adatok kezelésének jogszerűnek és tisztességesnek kell lennie. A természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel. A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését.

Fogalommeghatározások

Érintett: minden, az adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személy, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége (gyűjtés, felvétel, rögzítés, rendszerezés, tárolás, megváltoztatás, felhasználás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, összehangolás, zárolás, törlés, megsemmisítés). Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai műveletek elvégzése, függetlenül a módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Adathordozó: minden olyan anyag vagy eszköz, amely adatok lejegyzésére, tárolására és visszaolvasására alkalmas.

Adatkezelő: a betegellátó, a szolgáltató vezetője, a szolgáltató alkalmazásában álló munkatársak, valamint a jogszabályban meghatározott további szervek.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az adatkezelő megbízásából a személyes adatok feldolgozását végzi.

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

Gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, a megbetegedések megelőzésére, korai felismerésére, megállapítására, gyógyítására, az állapotromlás szinten tartására vagy javítására irányul.

Orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a gyógykezelésre vonatkozó egyéb adat.

Egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során tudomásra jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér és az élettárs.

Betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy.

2. Az érintett jogai, a jogok érvényesítése

Átláthatóság és intézkedések

A Társaság vállalja, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően nyújtja, különösen a gyermekeknek címzett információk esetében. Az információkat az érintett választása szerint írásban vagy elektronikus úton adja meg, de kérésre szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

A Társaság indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható, amiről a Társaság a késedelem okainak megjelölésével tájékoztatja az érintettet.

A Társaság az információkat, a tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó, a Társaság észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

Tájékoztatás és a személyes adatokhoz való hozzáférés

Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, a Társaság a megszerzés időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja többek között a következő információkat:

• az adatkezelő és képviselőjének kiléte és elérhetőségei;
• az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
• a személyes adatok tervezett kezelésének célja és jogalapja;
• a jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
• a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái;
• a személyes adatok tárolásának időtartama vagy annak meghatározási szempontjai;
• az érintett hozzáférési, helyesbítési, törlési, korlátozási és tiltakozási joga, valamint az adathordozhatósághoz való joga;
• a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog;
• a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
• hogy az adatszolgáltatás jogszabályon vagy szerződésen alapul-e, és milyen következményekkel járhat az elmaradása.

Az érintett hozzáférési joga

Az érintett jogosult arra, hogy a Társaságtól visszajelzést kapjon arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen, hozzáférést kapjon a személyes adatokhoz és a kapcsolódó információkhoz (az adatkezelés céljai, az adatok kategóriái, a címzettek, a tárolás időtartama, a jogai és a panasztételi lehetőség). A Társaság az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja.

A helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Társaság indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat, illetve kérje a hiányos adatok kiegészítését.

A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Társaság indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, ha többek között: az adatokra már nincs szükség; az érintett visszavonja a hozzájárulását és nincs más jogalap; az érintett tiltakozik és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok; az adatokat jogellenesen kezelték; vagy jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell azokat. A törlési kötelezettség nem alkalmazandó, ha az adatkezelés a véleménynyilvánítás szabadságához, jogi kötelezettség teljesítéséhez, közérdekből, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, védelméhez szükséges.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Társaság korlátozza az adatkezelést, ha vitatja az adatok pontosságát; ha az adatkezelés jogellenes, de az érintett ellenzi a törlést; ha a Társaságnak már nincs szüksége az adatokra, de az érintett igényli azokat jogi igényekhez; vagy ha az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen.

Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa rendelkezésre bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, és azokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, ha az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul és automatizált módon történik.

A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen, ha az közérdekű vagy jogos érdeken alapul. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett bármikor tiltakozhat; ebben az esetben az adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez és a bírósági jogorvoslathoz való jog

Minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál, és hatékony bírósági jogorvoslattal éljen, ha megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése sérti a rendeletet. Az eljárás megindítható az adatkezelő tevékenységi helye vagy az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt.

A kártérítéshez való jog és a felelősség

Minden személy, aki a rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az adatkezelőtől vagy adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

3. Az egészségügyi ellátó hálózat adatkezelése

Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – jogosult a betegellátó, a szolgáltató vezetője, illetve a szolgáltató vezetője által megbízott személy.

Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megváltozással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

Adatfelvétel

Az adatfelvétel során az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell az adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét. Minden feljegyzést, beírást aláírással vagy kézjeggyel, és ha szükséges, dátummal kell hitelesíteni; elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását is biztosítani kell.

Adatmódosítás

Ha tévesztés vagy más ok miatt a beírt adatot módosítani kell, ez csak úgy végezhető, hogy az eredeti adat megállapítható maradjon. A módosítást kézjeggyel el kell látni; elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását és a bejegyzés naplózását a rendszernek biztosítania kell.

Adattörlés

Adatot törölni csak a jelen Szabályzat alapján lehet, az adatvédelmi előírások – különös tekintettel a jogosulatlan hozzáférésre – betartásával. A manuálisan kezelt adatokat fizikailag meg kell semmisíteni, az elektronikusan tárolt adatokat helyrehozhatatlanul meg kell változtatni. A törlést a rendelővezető engedélyével lehet elvégezni.

4. Gyermekgyógyász és/vagy gyermek- és ifjúsági pszichiáter tevékenység ellátása céljából történő adatkezelés

Az egészségügyi adatok felvétele a szakorvosi ellátás része. Az adatoknak a kezelt személy (törvényes képviselője) részéről történő szolgáltatása – az ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok megadása – önkéntes. Ha a gyógykezelt személy önként fordul a szolgáltatóhoz, az ellátással összefüggő adatai kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak kell tekinteni.

A gyógykezelés alatt az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a szakmai szabályoknak megfelelő adatokat. A kezelést végző orvos dönti el, hogy a kötelezően felveendő adatokon kívül mely egészségügyi adat felvétele szükséges. Kerülni kell azon adatok rögzítését, amelyek közvetlenül nem kapcsolatosak a beteg gyógykezelésével.

A dokumentáció kezelésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a dokumentációhoz és a beteg személyes adataihoz kizárólag a gyógykezelést végzők férhessenek hozzá.

Adatkezelés módja: elektronikus és papíralapú.
Automatizált döntéshozatal, profilalkotás: az adatkezelés kapcsán ilyen nem történik.
Adattovábbítás harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére: nincs.
Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei: meghiúsul az ügyfél megbízása alapján végzendő szakorvosi tevékenység.

Orvosi titok védelme

A betegellátót és a szolgáltatóval alkalmazotti jogviszonyban álló más személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartás alól írásban felmentést adhat a beteg, vagy törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettség. A kötelezettséget a dolgozó munkaköri leírásába kell foglalni.

Gyógykezelés során jelen lévő személyek

A gyógykezelés során a kezelést végző orvos és a betegellátásban részt vevő más személyek lehetnek jelen, valamint akinek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. Az érintett hozzájárulása nélkül – az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartása mellett – jelen lehet más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli, továbbá a jogszabályban meghatározott hatósági személyek. Egészségügyi szakemberképzés céljából – a szolgáltató oktató jellegéről szóló tájékoztatás mellett – jelen lehet orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó vagy hallgató.

Tájékoztatási jog és kötelezettség

A betegellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell a szolgáltató adatvédelmi rendjéről; a tájékoztatás megadását a beteg aláírásával igazolja. A gyógykezeléssel kapcsolatos tájékoztatást a kezelést végző orvos adja meg, személyesen. Telefonon, telefaxon érdemi tájékoztatás nem adható.

Hozzátartozó és más személy tájékoztatása

A beteg a bejelentkezéskor vagy később rendelkezhet arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről, egészségi állapotának változásáról mely személyeknek adható részleges vagy teljes felvilágosítás, illetve kik zárandók ki ebből.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyazonosító és egészségügyi adatokról, és betekinthet az egészségügyi dokumentációba.

5. Közegészségügyi, járványügyi célból történő adatkezelés

A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi és személyazonosító adatot, ha fertőző betegséget észlel, vagy annak gyanúja merül fel. A közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva kérhető az érintett személyazonosító adata.

6. Egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása

Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell a címzettet, a módot, az időpontot, a továbbított adatok körét és az adatkezelés célját.

A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz, amely biztosítja az adatok védelmét a szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és hogy azokhoz illetéktelen ne férhessen hozzá.

A dokumentáció tárolásának és archiválásának rendje

A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza; azt úgy kell vezetni, hogy a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. A szolgáltató maga alakítja ki a tárolás szabályait, a dokumentumok védelmét az illetéktelen hozzáférés, eltulajdonítás, meghamisítás és fizikai megsemmisülés ellen biztosítani kell.

7. Adatkezelés

Manuálisan kezelt adatok

Az adatokat keletkezésükkor megfelelő minőségű adathordozóra kell rögzíteni. Az adatok olvashatóságáért az azokat felvevő személy felel.

Elektronikusan tárolt adatok

Elektronikusan tárolt adatot csak a hozzáférési listára felvett, nyilvántartott adatkezelő kezelhet, egyéni, titkos jelszóval. Az adatkezelés befejeztével a rendszerből ki kell lépni. A Társaság számítástechnikai rendszerei a székhelyén találhatók.

A Társaság az informatikai eszközöket úgy választja meg és üzemelteti, hogy a kezelt adat az arra feljogosítottak számára hozzáférhető (rendelkezésre állás), hitelessége biztosított, változatlansága igazolható (adatintegritás), és a jogosulatlan hozzáférés ellen védett (bizalmasság) legyen. A Társaság az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

A Társaság a vizsgálati anyagokat a zárolás időpontjáig, majd archiválást követően az előírt tárolási időig zárt szekrényben tárolja. Évente egyszer, az ítélkezési szünet során (július 15. és augusztus 20. között) az Adatkezelő az iratokat áttekinti, felülvizsgálja, selejtezési jegyzőkönyvet készít, és a selejtezésről külön nyilvántartást vezet.

Eljárás az adatok sérülése esetén

Az egészségügyi és személyes adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból meg kell kísérelni a károsodott adatok pótlását. A szolgáltató meghatározott időközönként automatikus biztonsági mentést végez.

8. Adatvédelmi incidens

Az adatvédelmi incidenst az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak. A bejelentésben ismertetni kell:

• az incidens jellegét, beleértve az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
• az adatvédelmi tisztviselő vagy további kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
• az incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
• az adatkezelő által megtett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve a hátrányos következmények enyhítését.

Ha az incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet is.

Adatvédelmi tisztviselő

Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete alapján kell kijelölni. Feladata, hogy tájékoztatást és szakmai tanácsot adjon, ellenőrizze az adatvédelmi rendelkezések betartását, és együttműködjön a felügyeleti hatósággal. Az érintettek az adataik kezeléséhez kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.

9. Jogorvoslati lehetőségek

Jogorvoslati lehetőséggel, panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet élni:

A Generantis Medical Center Kft. fenntartja a jogot, hogy jelen adatvédelmi és adatkezelési szabályzatot jogszabály változása esetén egyoldalúan módosítsa.