


A szorongás a leggyakoribb gyermekkori pszichés probléma – minden ötödik gyermeket érint valamilyen formában. Sok esetben rejtve marad, mert nem hangos vagy zavaró tünet, hanem visszahúzódás, hasi fájdalom vagy iskolakerülés formájában jelenik meg. Kognitív viselkedésterápiával és szükség esetén gyógyszereléssel kiválóan kezelhető.
A gyermekkori szorongás nem egyszerű félénkség vagy érzékenység – egy klinikai állapot, amely jelentősen befolyásolja a gyermek mindennapjait, tanulását és társas életét. Sok szülő azt hiszi, „kinövi", pedig a kezeletlen szorongás felnőttkorra is megmaradhat és súlyosbodhat.
A jó hír: a szorongásos zavarok kiválóan reagálnak kezelésre. A kognitív viselkedésterápia (KVT) bizonyítottan hatékony módszer, amely a gyermeket megtanítja a szorongás kezelésére – élethosszig használható eszközökkel. A korai felismerés és beavatkozás kulcsfontosságú.
A gyermekkori szorongás tünetei három fő területen jelennek meg. A testi tünetek gyakran félrevezetőek: sok szülő háziorvoshoz viszi a gyermeket fizikai panaszokkal, mielőtt felmerülne a pszichés háttér.
A szorongás nem egyetlen állapot – több, különálló diagnózist foglal magába, amelyek eltérő tünetekkel és kezelési igényekkel járnak. A pontos diagnózis a hatékony kezelés alapja.
Aránytalanul erős félelem a szülőtől való elválástól. Tipikus 4–10 éves korban, jellemző az iskolakerülés, alvászavar és aggodalom a szülő biztonsága miatt.
Erős félelem társas helyzetekben – iskolai feleléstől, idegenek megszólításától, közös étkezéstől. Serdülőkorban gyakori, gyakran „rejtőzik" félénkségnek álcázva.
Konkrét helyzetekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos félelem: állatok, magasság, sötét, orvosi vizsgálatok, tűk. Erős fizikai reakciókkal és kerüléssel jár.
Hirtelen kialakuló intenzív szorongásrohamok – szívdobogás, fulladás, „mintha meghalnék" érzés. Gyakran iskolán kívüli helyeken, váratlanul jelentkeznek.
Visszatérő, kontrollálhatatlan gondolatok és kényszeres cselekvések – sokszori kézmosás, sorrendiség, ellenőrzés. A gyermek tudja, hogy „felesleges", de nem tudja abbahagyni.
Súlyos traumatikus esemény (baleset, bántalmazás, halálos veszteség) utáni állapot: visszaemlékezések, rémálmok, kerülés, túlzott éberség.
A szorongásos zavar diagnózisa pszichiátriai interjún, szülői anamnézisen és standardizált kérdőíveken alapul. Fontos kizárni a testi okokat is, ezért szükség esetén laboratóriumi vizsgálatot is kérünk (pl. pajzsmirigy működés).
Részletes beszélgetés a tünetek jellegéről, gyakoriságáról, kiváltó helyzeteiről. Mikor kezdődött, milyen helyzetekben jelentkezik, hogyan érinti a gyermek mindennapjait.
Játékos, biztonságos környezetben folytatott beszélgetés. A gyermekek gyakran könnyebben mesélnek félelmeikről egy kívülállónak, mint a szüleiknek.
SCARED, SCAS, CDI vagy más kérdőívek a szorongás súlyosságának és típusának pontos meghatározására. Életkortól függő, validált eszközök.
Pajzsmirigy-túlműködés, vérszegénység, koffein-túlfogyasztás és egyéb állapotok kizárása. Szükség esetén laboratóriumi vizsgálat vagy gyermekgyógyász konzultáció.
A pontos típus meghatározása (szeparációs, szociális, OCD stb.) és egyénre szabott kezelési javaslat. A szülők részletes tájékoztatást kapnak a folyamatról.
A gyermekkori szorongásos zavarok kiválóan reagálnak kezelésre – a megfelelő terápiával a gyermekek 75–80%-a tartós javulást ér el. A kezelés súlyosság szerint egyénre szabott.
Az elsővonalbeli kezelés. A gyermek megtanulja felismerni szorongásos gondolatait, átkeretezni azokat és fokozatos expozícióval szembenézni a félt helyzetekkel. Élethosszig használható eszközöket ad.
Sok szorongásos gyermek esetében a családi minták is szerepet játszanak. A szülők megtanulják, hogyan ne erősítsék akaratlanul a szorongást, és hogyan támogassák a gyermeket a fokozatos szembenézésben.
Súlyosabb esetekben SSRI típusú szerek (szertralin, fluoxetin) segíthetnek. Mindig pszichoterápiával kombinálva, rendszeres pszichiátriai kontroll mellett. Több hetes hatáskezdettel.
A szorongás nem gyengeség, és nem múlik el azzal, hogy „szedd össze magad". Egy valódi pszichés állapot, ami valódi szenvedést okoz – és valódi segítséggel kezelhető. A bátorság nem a félelem hiánya, hanem a vele való szembenézés.
A szülői hozzáállás jelentősen befolyásolja a gyermek szorongásának alakulását. Az alábbi alapelvek megtámasztják a terápiás munkát, és sokszor önmagukban is komoly enyhülést hoznak.
Beutaló nélkül, rövid várakozással foglalhat időpontot Dr. Sófi Gyulához – Budapest I. és XVIII. kerületben, valamint Egerben.
Időpontfoglalás telefononAz oldal tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a személyes szakorvosi vizsgálatot.