Dr. Sófi Gyula 
„Muszáj gyógyszert adni? Nem lesz tőle függő? Nem változtatja meg a gyerekemet?” – az ADHD gyógyszeres kezelése talán a legtöbb félelmet és tévhitet övező téma a szülők körében. Pedig jól informáltan sokkal könnyebb jó döntést hozni. Ebben a cikkben tárgyilagosan átnézzük, mikor merül fel egyáltalán a gyógyszer, hogyan hat, milyen előnyökkel és milyen mellékhatásokkal járhat … Olvass tovább
Miért reagál ugyanaz az idegrendszeri rendszer az örömre, a fájdalomra és a büntetésre? Egy új kutatás szerint a szerotonin szerepet játszhat abban, hogyan értékeli agyunk a közeljövő várható eseményeit. A szerotonint gyakran nevezik boldogsághormonnak. Ez a népszerű elnevezés azonban félrevezető. A szerotonin valójában neurotranszmitter, vagyis az idegsejtek közötti információátvitel egyik kémiai közvetítője, amely számos élettani … Olvass tovább
Kevés dolog ijesztőbb egy szülőnek, mint felfedezni, hogy a gyermeke szándékosan bántja magát. Az első reakció gyakran a pánik, a bűntudat vagy a düh – és ez teljesen természetes. Nem kell tökéletesen reagálnia ahhoz, hogy segíteni tudjon a gyermekének. Az önsértés kamaszkorban sajnos nem ritka, és bár mélyen aggasztó, megfelelő segítséggel a fiatal megtanulhat másként … Olvass tovább
Reggel még beszélgetős, délutánra bezárkózik; apró dolgon felrobban, aztán mintha mi sem történt volna. A kamaszkori hangulathullámzás a legtöbb szülőt próbára teszi – és joggal merül fel a kérdés: ez még a „normális” kamaszkor, vagy már több van mögötte? Ebben a cikkben áttekintjük, mi tartozik a serdülőkori fejlődéshez, és milyen jelek utalnak arra, hogy érdemes … Olvass tovább
Visszahúzódik, romlanak a jegyei, furcsa dolgokat mond, vagy mintha „nem ő lenne”? Sok szülőben felmerül a félelem: lehet, hogy súlyos baj van? Fontos leszögezni: a kamaszkori változások túlnyomó többsége nem skizofrénia. Ugyanakkor a pszichózisnak lehetnek korai előjelei, és ezek felismerése – valamint a mielőbbi szakszerű segítség – sokat számít. Ebben a cikkben áttekintjük, mire érdemes … Olvass tovább
A válás a család egyik legnagyobb változása – és a szülők egyik legnagyobb félelme, hogy „mi lesz ettől a gyerekkel?”. A jó hír: sokat számít, hogyan éli meg a gyermek, és milyen támogatást kap hozzá – a gyerekek nagy része megfelelő segítséggel jól alkalmazkodik. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan élik meg a válást a különböző … Olvass tovább
Otthon vidáman csacsog, az óvodában vagy az iskolában viszont egy szót sem szól – mintha „megnémulna”. Sok szülő értetlenül áll a helyzet előtt, és sokan makacsságnak vagy szégyenlősségnek hiszik. Pedig a szelektív mutizmus egy szorongásos állapot: a gyermek nem azért hallgat, mert nem akar beszélni, hanem mert bizonyos helyzetekben egyszerűen nem tud megszólalni. Ebben a … Olvass tovább
Az első gyermekpszichiátriai vizsgálat sok szülőnek ismeretlen és félelmetes: „Mi lesz ott? Feleltetik a gyereket? Rögtön gyógyszert kap?” A jó hír: az első alkalom nem vizsga és nem címkézés, hanem egy nyugodt, alapos beszélgetés, amely a gyermek megértéséről szól. Ebben a cikkben lépésről lépésre végigvezetjük, hogyan zajlik a folyamat, hogyan készüljenek fel – külön a … Olvass tovább
A gyermek egyszer csak elkezd pislogni, krákogni, rángatja a vállát – majd egy idő után más „szokás” jelenik meg. Sok szülő megijed: mi ez, és el fog-e múlni? A jó hír: a tic-ek gyermekkorban gyakoriak, és nagy részük átmeneti vagy enyhe lefolyású. Ebben a cikkben érthetően összefoglaljuk, mi a tic, mi a különbség a tic … Olvass tovább
„Csak még öt perc!” – aztán jön a dühkitörés, ha el kell tenni a telefont. Sok szülő érzi úgy, hogy a képernyő átvette az irányítást a gyereke felett, és felmerül a kérdés: mennyi a normális, és mikortól baj? A képernyőhasználat önmagában nem betegség – a mai gyerekek életének természetes része. A kulcs az egyensúly és … Olvass tovább